Franciaországban November 11.-e nemzeti ünnep, hivatalosan az első világháború  végét ünneplik ilyenkor. Vajon véletlen, hogy ez az ünnep Szent Márton ünnepével esik egybe?

Tours-i Szent Márton Tours püspökének legendájáról további cikket találsz itt:

• Szent Márton és a libák bőséget hozó ünnepe (nov 11)

Tours története a római időkből ered. A város aktív gall-római kereskedelmi és adminisztratív központ volt. A Loire északi partján fekvő, gall eredetű Altionos és a déli parton lévő Caesarodonum a IV. században Urbs Turonum (turonok városa) néven egyesült és a mostani St-Gatien katedrális környékén helyezkedett el. A várost a támadások miatt fallal vették körül, ennek maradványai még ma is láthatók a katedrális mögötti utcácskákban.

A kereszténységet Szent Gatien már a II. században általánossá tette. Ő volt Tours első püspöke.
A város leghíresebb püspöke Szent Márton. Pannóniában született 316-ban és római katonaként került a gall provinciába. Egy látomása hatására megkeresztelkedett és hittérítő lett.
538-ban St. Grégoire de Tours, azaz Tours-i Szent Gergely püspök, az egyház fő védelmezője, megírta latin nyelven Franciaország történetét.
A 800-as években Alcuin, a tours-i Szent Márton kolostor apátja másolóiskolát alapított, mely újfajta kalligráfiai technikát használt és színes kezdőbetűiről, miniatúráiról ismert.
A középkorban Tours a Szent Márton sírjánál történt számos csoda következtében híres zarándokhely lett és nagyon meggazdagodott. Franciaország alapítója, I. Klodvig itt kereszteltette meg magát, ezért lett a franciák védőszentje Szent Márton.
Az 1200-as években Touraine az angol-francia villongások színtere volt. Csak az 1242-es béke juttatta vissza újra Franciaországnak a várost. Ezután a francia királyok kedvelt lakhelye volt a régió, szinte valamennyi király megfordult itt. XI. Lajos (1423-1483) Plessis-Lés-Tours-ban építtette fel kastélyát. Ő létesíttette a városban az első selyemszövő üzemeket. A fejlett ipar és mezőgazdaság nagyon sok embert vonzott ide.
Tours a vallásháborúk idején a hugenották egyik fellegvára volt. Itt 1562-ben, 10 évvel a párizsi Szent Bertalan éjszakája előtt tört ki a polgárháború. A hugenották felgyújtották a Szent Márton-bazilikát, cserébe a pápisták lemészárolták a protestánsokat. A hugenották elvándorlásával a selyemipar megszűnt, a lakosság száma jelentősen lecsökkent és a város elszegényedett.
1871-ben a német-francia háborúban a németek két hónapon át megszállva tartották a várost.
A második világháború során Tours komoly károkat szenvedett. A várost a német csapatok kétnapos ostrom után elfoglalták. A megszállt Tours 37 bombázást ért meg, felrobbantották hídját és az óváros egy része rommá lett. Szerencsére azóta eredeti formájukban visszaállították a lerombolt ódon épületeket.
Tours hagyományos iparága a XV. század óta a selyem- és velúrszövés. Emellett gumi-, gyógyszer- és nyomdaipara van. Fő gazdasági ágai a gép-, gumi-, gyógyszer- és nyomdaipar; illetve az elektronika, a borászat és az idegenforgalom.

További képeke találsz Tours-ról itt!

Forrás: Wikipedia