Chenonceau kastélyában készült képeket megnézheted itt! PPS-t itt találsz!

A kastély legfontosabb szereplőinek viaszfigurák segítségével bemutatott életképei felelevenítik az épület történetét.

Az első hölgy mindjárt az építtető, Catherine Briconnet, akinek férje, Thomas Bohier fontos tisztséget töltött be több király mellett, s 1512-ben került tulajdonába a terület. Az építkezést feleségére bízta. Catherine lebontatta az itt álló régi erődítést, ebből csak a donjon maradt meg, s egy malom helyére, a folyó szigetecskéjére építtette a várat az amboise-i Pierre Neveutervei szerint. A négy sarkán tornyokkal megerősített, kétszintes kastélyban a központi folyosóról mindkét szinten a négy sarkon nyílnak a szobák. Thomas Bohier és felesége halála után a kincstár tette rá a kezét a kastélyra, Bohier tartozása fejében. I. Ferenc gyakran járt ide vadászatokra.

                    Velencéről készült fotókat ide kattintva nézheted meg!

A lagúnák városát sokszor illetik az „Adria királynője”, a „víz városa” és a „fény városa” jelzőkkel.

Velence létrejötte mind a természet, mind az ember munkájának köszönhető, ám a környezeti feltételeket a természeti tényezők alakították ki: a lagúnák és szigeteik a legutóbbi jégkorszak hatalmas folyamáradatainak és a tenger munkájának állandó összecsapásából származnak. Az Alpokból lezúduló, gleccserek által szaggatott kövek, törmelékek elérték a tengert, amit az Adria hullámai a part előtt teregettek el – így a nyílt tenger és a partok lapályaiba nyúló sekélyebb tengerrész között hosszú szigetek és nagy turzások jöttek létre. Így született meg a lagúna, mely 6–10 km szélességben ékelődik a nyílt tenger és a szárazföld közé.
A középkorban számos apró sziget benépesült s kisebb települések jelentek meg, kolostorokkal, épültekkel. Mára már ezek nagy része egyáltalán nem látható. Csupán néhány sziget maradt lakott, ahová hajón vagy menetrend szerinti közlekedési eszközökkel lehet eljutni.
Velence jellegzetessége a magas vízállás (acqua alta). Évente több alkalommal is előfordulhat november és április között, hogy ár önti el a város mélyebben fekvő részeit.

                              Ravennáról készült fotókat itt találod!

A város virágkorát akkor élte, mikor Honorius császár 402-ben/404-ben a Nyugat-Római Birodalom székhelyét Milánóból ide tette át. Ekkor pompás épületekkel díszítették és a tengerig csatornát építettek.

San Vitale-székesegyház (Basilica di San Vitale): a bizánci, centrális templomtípus, martyreum egy példája. San Vitalis római katona volt Milanóban, aki Szent Agricola-val együtt halt vértanúhalált, az egyik a legenda szerint Bologna-ban (ahol szintén templomot emeltek a két szent tiszteletére). Szent Vitalis ravennai imádásáról az V. századból értesülünk először: a mai bazilika helyén egy oratórium állt. Később született meg a szent katona ravennai mártíromságának legendája, mely alátámasztotta itteni tiszteletét.

   Virtuális sétát tehetsz a kijelölt részre kattintva: Sixtus-kápolna

( Az egérrel lehet mozgatni, nagyítani )

A freskó Michelangelo egyik legcsodálatosabb műve, a világ egyik legismertebb alkotása és a 540 m2 területével legnagyobb egybefüggő freskója.                     

Egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek.

Az itáliai reneszánsz korában, 1508 és 1512 között keletkezett alkotás számtalan
elemből áll. Kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit.

Ezenkívül hét ószövetségi próféta, öt szibilla arcképe, bibliai jelenetek, Krisztus őseinenek felsorolása, mellékalakok és a maga korában újszerű látszólagos márványdíszítés teszik teljessé  ezt a művet.

Bövebb leírást találsz a kápolnáról itt!

Videót találsz itt! Köszönet a videót készítő Anginak !

Kapcsolodó cikket találsz  a kijelölt részre kattintva a Vatikánról és Rómáról

A San Marinoról készült képeket megtalálod itt!

San Marino a harmadik legkisebb állam Európában, csak Monaco és a Vatikán kisebb nála.

Bár San Marino hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak, megegyezés alapján használhatja az eurót saját pénznemeként, és joga van saját euróérméket verni.

A San Marinó-i euróérmék alacsony példányszámuk miatt, ahogy korábban a San Marinó-i lírával is volt, az érmegyűjtők kedvencei közé tartoznak.

A turizmus több mint 50%-át hozza az ország GDP-jének, éves szinten több mint 3 millió turista látogat el ide.

A "miniköztársaság" történetéről  itt  olvashatsz !

Assisiben és környékén készült képeket megnézheted itt!

A karácsonyi esemény legbeszédesebb szimbóluma a jászol, melynek története hosszú évekre nyúlik vissza:

A ferences rend megalapítója, Assisi Szent Ferenc 1222 karácsonyán Betlehemben járt. A püspökre olyan nagy hatással volt a karácsonyi liturgia, hogy hazatérvén a pápához fordult engedélyért, hogy a következő esztendőben ő is hasonlóképpen ünnepelhesse meg a karácsonyt. Szent Ferenc egy barlangot béleltetett ki szalmával, ahová jászlat állított, élő állatokkal és ott tartotta prédikációját a híveknek.

A Vatikánban készült fényképeket megnézheted itt!

Mikor néhány éve Rómában jártam, a Vatikán múzeumot nem sikerült megnéznünk mivel épp zárva volt. Ez volt az egyik ok, ami miatt vissza kellett térnem Rómába. Megérte!

A Vatikánról olvashatsz itt!

A pápai hordszékeket, hintókat, "Pápamobilokat" megnézheted itt!

A Sixtus kápolnában virtuális sétát tehetsz ide kattintva!

A Vatikánhoz tartozó Angyalvárról és Szent Péter Bazilikáról készült képeket megnézheted a kijelölt részre kattintva.

Rómáról fotókat és cikket találsz itt!

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 1875-ben a nagy magyar zeneszerző, Liszt Ferenc lakásán alakult meg a Királyi Zeneakadémia, a Duna-parti Hal téren álló bérházban. A tanítás megkezdésekor már a teljes épületet az oktatás rendelkezésére bocsátották, de igazán méltó elhelyezést csak négy évvel később kapott az intézmény, amikor a Sugár úton (Andrássy út – Vörösmarty utca sarkán) önálló épületet emeltek a számára.

A helyhiány miatt a századforduló környékén új épületre volt szükség, amely 1907-ben lett kész. Ez lett a világhírű eklektikus-szecessziós stílusban épült budapesti Zeneakadémia, melynek kiváló adottságú hangversenytermeivel a magyar és az európai zenei élet jelentős központjává vált.

A Zeneakadémia történetéről olvashatsz itt!

A csodálatos épületben virtuális sétát tehetsz ide kattintva!

Kaptam egy pps.-t erről az egyedülálló városról, (a lap alján lévő csatolmány megynitásával te is megnézheted) - ez adta az ötletet, hogy felidézzem a város hangulatát, és hozzá füződő emlékeimet:

Ahányszor ott jártam, Manhattanben laktam.

A szállodai szoba kicsi volt sivár és drága + ki volt írva, hogy 1 hétnél hosszabb időre nem lehet szobát kivenni! Nehogy ott ragadjon valaki….

A kaja pocsék volt, a kis szupermarketekben sem kaptam semmi ehetőt. Reggelit a gyorséttermekben vagy kávézókban lehet enni. A gyorséttermekben csak tojásos burgerek voltak, és ihatatlan lötty kávé. A kávézókban édes muffint vagy fánkot kínáltak, de azt nem volt kedvem kipróbálni sem.

Az éttermi vacsorák finomak voltak csak horribilis volt az árszint.

Gyalog, taxival, limuzinnal jártam és néhányszor helikopteres túrán New York felett.

Manhattanben az a szokás, hogy öltönyös, kosztümös emberek tornacipőben rohannak a járdán aztán a munkahelyen átveszik az elegáns cipőt, tűsarkút.

Az Empire State Building kilátójából többször is megnéztem a várost. Érdekessége a „gyorslift”:ha a kilátóhoz igyekszel másik liftet kell igénybevenned, mint ha valaki csak pl. a 30.-ra megy.

 Egyik ismerősöm, Sandy épp egy repülőn ült, és onnan látta, amikor az ikertornyok egyikébe becsapódott az a bizonyos repülő...