Gyakran megfigyelhetjük, hogy az árnyék miként vetül ki a családokra. Valamelyik gyerekből lázadó lesz –vagy fekete bárány-,s viselkedésében felszínre hozza azokat a tulajdonságokat, amelyeket a család többi tagja megtagad. Ő testesíti meg a család árnyékszemélyiségét. Ez a gyerek elkezdi gyűlölni  és hibáztatni önmagát, a család többi tagja is vagy kritizálja őt, vagy mindenáron segíteni akar. Így nem kell szembesülnünk saját megoldatlan problémáinkkal. Ha a „fekete bárányban” kezdetét veszi a gyógyulási folyamat,  és már nem játssza tovább a ráosztott szerepet, akkor a család többi tagja szembesül azzal, hogy magába fogadja és szerves részévé tegye saját árnyékszemélyiségét.

*