A megbocsátás a sérelmed szélnek eresztése, és így a bánat elengedése.

Ez természetes módon és magától történik meg, amint rájössz, hogy sérelmed - a hamis én tudat megerősítésén kívül - semmi célt nem szolgál.

A megbocsátás azt jelenti, hogy egyáltalán nem állsz ellen az életnek, hogy hagyod az életet önmagadon keresztül megvalósulni.

További lehetőségek: fájdalom, szenvedés, rendkívül nagymértékben korlátozott életenergia. Sok esetben testi betegség.

Abban a pillanatban, ahogy igazán megbocsátasz, visszaszerezted az erődet az elmédtől. A megbocsátás hiánya az elme alapvető tulajdonsága, hiszen viszály és konfliktus nélkül az elme teremtette hamis éned -egód - nem maradhatna életben! Az elme nem tud megbocsátani. Csak te tudsz. Csak te léphetsz be a jelenbe, csak te lephetsz be a testedbe, s csak te érezheted a Létből áradó vibráló békét és nyugalmat.

További cikkek a megbocsájtásról itt!