Az ismeretnek további és sarkalatosabb köze is van a szeretethez.
Az alapszükséglet: összeolvadni egy másik személlyel és ezzel kijutni az elkülönültség börtönéből, szorosan összefügg egy másik jellegzetesen emberi vággyal megismerni "az ember titkát".

Az élet pusztán biológiai szempontból is csoda és titok, de kifürkészhetetlen
titok az ember is a maga emberi mivoltában, önmaga és embertársa számára egyaránt. Ismerjük önmagunkat - és bárhogy s mint igyekezzünk is, mégsem ismerjük. Ismerjük embertársunkat, és mégsem ismerjük, mert nem vagyunk dolog, és embertársunk sem dolog. Minél mélyebbre ereszkedünk le létünk vagy másvalaki létének mélységébe, ismeretünk célja annál inkább elsiklik előlünk.
És hiába, mégiscsak vágyunk rá, hogy behatoljunk az emberi lélek
titkába, a legbelső magba, ami "ő".

1/Van egy mód, egy kétségbeesett mód, megtudni a titkot: a teljes hatalom egy másik személy fölött; a hatalom, amellyel elérjük, hogy azt tegye, amit mi akarunk, azt érezze, amit mi akarunk, azt gondolja, amit mi akarunk, ami átalakítja őt dologgá, a mi dolgunkká, a birtokunkká.

...A megismerésnek ez az útja gyakran egészen nyíltan mutatkozik meg a gyerekeknél. A gyerek szétszed valamit, feltör valamit, hogy megismerje; vagy szétszed egy állatot; kegyetlenül kitépi a pillangó szárnyát, hogy megismerje, hogy kiszedje belőle a titkát. A kegyetlenségnek mélyebb indítéka van: a vágy, megismerni a dolgok és az élet titkát.

2/"A titok" megismerésének másik útja a szeretet. A szeretet cselekvő behatolás a másik személybe, melynek során a tudásvágyat az egyesülés csillapítja. Az összeolvadásban megismerlek téged, megismerem magamat, megismerek mindenkit - pedig nincs a birtokomban semmilyen "ismeret". A megismerés azon az egyetlen módon történik, amelyen az ember eleven ismerethez juthat: az egyesülés élménye révén - nem, pedig olyan ismeret révén, amilyet a gondolkodásunk nyújtani tud.

Erich Fromm

A szerző további írásait megtalálod itt!