A szemölcsök, ugyanúgy, mint a gombák, semmiféle testi fenyegetettséget sem jelentenek. Lelkileg azonban nagyon veszélyesek lehetnek. Az ember lábán és különösen a talpán rendkívül kellemetlenek is. Az jelenti a veszélyt, hogy nem tudni, honnan ered. Mint ahogy a kígyók vagy a pókok sem jelentenek semmiféle életveszélyt a mi szélességi fokunkon, és mégis a maguk sajátos szimbolikája miatt sokan rendkívül fenyegetõnek élik meg õket, a szemölcsök okozta ijedelmet is szimbólumokkal terhes volta okozza. A vastag, ronda, talán még szőrszálakkal is éktelenkedő szemölcs a mesék rossz boszorkányának, a pokol, illetve a sötét hatalmak egy kinövésének a tipikus szimbóluma. Még a legracionálisabb embereket is kihozná egy ilyen szemölcs a sodrukból, ha mondjuk az orruk hegyén telepedne meg. Bár nem veszélyes, és senkitől sem lehet rossz néven venni, hogy szemölcse van, még a legokosabb ember is úgy érzi, hogy még ha nem vették is rossz néven ezt a kinövést, egy mélyebb síkon mégis valami , rossznak értelmezik, mert az archetipikus minták világában valami rosszat sejtet. Emellett nem hivatkozhat az ember arra, hogy a szemölcs kívülről jön és letelepszik rajta. A csúnya kinövés túl egyértelműen az ember bensőjéből nyomul fel! Akinek állandóan szemölcsei vannak, az a varacskos disznótól a varangyos békán át a rossz boszorkányig terjedő kedvezőtlen asszociációkat váltja ki az embertársaiból.

A különbözõ terápiás formák további információt adnak a szemölcsök jelentéséról. A hagyományos orvoslás a nyers erőszakkal kísérletezik. Lemaratja, leégeti vagy levágja a szemölcsöt, és mindez magas sikertelenségi rátát eredményez. Annak ellenére, hogy egészében és maradéktalanul kivágják, a szemölcs gyakran ugyanazon a helyen ismét felbukkan a sötét  árnyékbirodalomból, ugyanazt az üzenetet hozva.

A népi gyógyászat többféle módszerrel és nagyobb sikerrel gyógyít. Mindegyik hasonlít egymásra abban, hogy mágikus feltételezéseken alapszik. Éjszakánként a teliholdnál varázsolják vagy imádkozzák le a szemölcsöt, a legkülönbözőbb varázsigéket mondják el felette, kézrátétellel vagy egyéb rituálékkal boszorkánykodják el.

A szemölcsökkel az ember a saját sötét oldalával szembesül. Ezért is reagálnak olyan jól a megfelelõ okkult kezelésekre. Amikor más betegségek is reagálnak a ráolvasásra és a kezelésre, vagy használnak a gyógyszerek, az azt mutatja, hogy egészében véve milyen mágikus volt az a régi orvostudomány.

Ha feltesszük a kérdést, hogy miben hátráltatja vagy zavarja az illetót a szemölcs, akkor kirajzolódik az egyéni jelentése.

Legtöbbször abban akadályozza, hogy makulátlan legyen a külseje.

A talpon jelentkezõ szemölcsöknél még azt is meg kell kérdezni, hogy mennyiben botorkál körbe az ember az okkult területen anélkül, hogy elismerné a jelentőségét.

A megoldása tudatosodásban van. A mágikus rituálék részben az árnyékoldal elfogadásáról szólnak, és ezért hatásosabbak, mint a harcos módszerek. A homeopátia elve szerinti gyógyítás, amely a titokzatos sötétet titokzatos sötét módszerekkel kezel, több és főleg tartósabb sikert mondhat a magáénak, mint az ember saját mélységeibõl érkezõ üzenet ellen folytatott allopátiás hadviselés.

Kérdések

1. Mennyiben zavar vagy gátol engem a szemölcs? Nem tudok fájdalommentesen állni és menni? Vagy eltorzít, illetve megláttat valamit velem kapcsolatban, amit nem akarok látni és főleg azt nem akarom, hogy mások meglássák?
2. Mit dugtam el, amikor a szemölcs kijött?
3. Milyen szerepet játszik számomra az életem sötét oldalával való harc?
4. Tudatos-e bennem a létem okkult oldala?

(Dr. Rüdiger Dahlke: A lélek nyelve: a betegség)

A szerző további írsait megtalálod itt!