Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter
pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház
vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában.

Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idő, mikor
december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt,
illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada,
1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

Szilveszterhez kapcsolodó szokások, hiedelmek, babonák:

- A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor,
akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyj ételt a
hűtőben, meg a kamrában.

- Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a
szerencsénket.

- Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.

- A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken - ezek
szerint Budapesten, vagy Szegeden is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi
pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak
szerencséje.

- A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
Minél gazdagabb, bővebben adagolt a töltelék a rétesben, annál bővebben méri
a boldogságot az ég az új esztendőben.

- Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak
kenyere.

Szabad még enni:

• malacsültet, hiszen a malac befelé túr, így a szerencsét is betúrja a házba
• lencsét és egyéb szemes termésekből és magvakból készült ételeket, mert ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik
• sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megnősült a következő esztendőben.
• A SZERENCSÉVEL KAPCSOLATOS további cikkeket találsz itt!
• További kulcsfogalmakat találhatsz itt!