Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget ostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A lényeg a SZERETET = öröm, szabadság, szépség, változás, áramlás = ÉLET!
“Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok!
Tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhanyagoljátok azt, ami a legfontosabb a törvényben: az igazságosságot, az irgalmat és a hűséget.
Ezeket meg kell tenni, de azokat sem szabad elhanyagolni!
Vak vezetők!
Megszűritek a szúnyogot, de lenyelitek a tevét.
Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok!
Megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül azonban tele vagytok kapzsisággal és tisztátalansággal.
Vak farizeus! Tisztítsd meg előbb a pohár belsejét, akkor majd a külseje is tiszta lesz! “
(Máté 23,23-26)
Az ószövetségi törvény minden területen pontosan szabályozta Isten és a nép kapcsolatát, valamint az emberek együttélését. A mózesi törvénykönyvekben semmi sincs a véletlenre bízva, hanem pontos előírásokat tartalmazott a vallási és a társadalmi életre, illetve az erkölcsi magatartásra vonatkozóan.
…Éppen az eredeti törvény lényegéről, a szeretet parancsáról vonják el az ember figyelmét.
A szeretet törvénye már nem kőtáblákra, hanem az ember szívébe írt törvény.
Ha szeretjük önmagunkat, amivel dolgozunk, akivel a munkánk során kapcsolatba kerülünk minden törvény betartásra kerül az írott és az íratlan egyaránt.
Ez a fejlődés útja.
A diszkrimináció, hatalomvágy, “szűkítés” összeegyeztethetetlen az Egységgel, és a világban évek óta zajló tendenciákkal.
Bár igaz, hogy a kihívások növelik erődet, a békesség még nagyobb léptékű fejlődéshez vezet!
Doreen Virtue
A szavak tengere 1. részét megtalálod itt!
"... Imádok fecsegni, de talán nem kéne annyit káromkodnom, és nem kéne olcsó poénokra utaznom, és az is lehet, hogy nem kellene olyan sokat önmagamról áradoznom. És íme egy forradalmi ötlet: talán nem kéne állandóan félbeszakítanom mások mondanivalóját. Mert akárhogy is csűröm-csavarom a dolgot, mindig ugyanarra a végkövetkeztetésre jutok – amikor ezt teszem, azzal igazából azt fejezem ki, hogy „amit te mondasz, az közel sem olyan fontos, mint amit én mondok”, ami pedig szintén csak egyféleképpen értelmezhető: „véleményem szerint én fontosabb vagyok, mint te”. Ennek pedig véget kell vetnem."
Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (Eat, Pray, Love) című könyvéből további részletet találsz itt:
„Az ízlelés örömei olyanok, mint az egyiptomi tolvajok,
akik megfogják azokat, akiket megölelnek.”
LUCIUS SENECA
Az ön-bizalomhiányos kényszerevők csoportjába tartozók jellemzői a következők:
A túlevés, ezen típusának hátterében, az a hiedelem áll, hogy „Nem érdemlem meg azt a boldogságot és rendezettséget, amely életcélom beteljesítéséből eredne.” Sok ön-bizalomhiányos túlevő attól tart, hogy neki egyáltalán nincs is életcélja! Mások nem hisznek képességeikben, abban, hogy elérhetnék céljaikat, úgyhogy meg sem próbálják.
Az ő megerősítésük a következő:
„...Tiszta, erős lény vagyok, akire nagy szükség van ebben a világban. Minden forrás, rendelkezésemre áll ahhoz, hogy beteljesítsem életfeladatomat.”
Ahányszor feldúlt vagy és éhes, ... ne feledd, hogy boldogságra és egészségre születtél, és az érzelem fájdalom, a kontrollálatlan étvágy annak a jele, hogy életed kibillent az egyensúlyából. Intuíciód vezetni fog a legjobb úton, hogy visszaállítsd az egyensúlyt, hogy visszatérjen a lelki békéd, és normalizálódjon az étvágyad. Amikor ezt érzed: „Nem bírom tovább! Ennem kell!” vagy: „Éhen halok, ki vagyok merülve, és ki vagyok üresedve” – akkor állj meg, menj egy nyugodt helyre, ahol képes vagy meghallani belső hangodat.
Sok érzelmi indíttatásból evő nem vesz tudomást intuíciójáról, mert nem hisz abban, hogy elég erős a változások véghezviteléhez. Attól fél, hogy ha követi a belső hangot, és megváltoztatja munkahelyét vagy szerelmi életét, akkor elviselhetetlen érzelmi terhekkel kell szembenéznie. Ez a félelem érthető, hiszen ilyen érzelmi fájdalom kísérte sok múltbeli tevékenységét. Könnyebb a status quo-ban maradni, gondolja, és tudomást sem venni az intuitív sürgetésről, hogy változtasson az életén.
Az érzelmi indíttatásból evők gyakran évek óta felhalmozódott sértettséget és haragot hordoznak magukban, amely eldugaszolja intuitív hangjukat. A megbocsátás gyakorlat segítségével visszaállíthatod intuíciód teljes hatalmát és erejét. John Randolph Price munkájára alapozva következzen egy módszer, amit minden érzelmi okokból túlevő páciensemnek előírok:
Mindig tartsd meg a tizenöt perces szabályt: abban a pillanatban, hogy gondolataid az étel felé fordulnak, nézd meg mennyi az idő. A következő tizenöt percben ne menj semmilyen étel közelébe.
...itt az idő tisztázni, ki vagy és mit választasz.
Minden ember életében eljönnek pillanatok, amikor döntést kell hozni. Nagy döntést. Fontos választást. Most is itt az idő.
Amit ma eldönthetsz az, ki vagy és választásod szerint ki leszel és mit szeretnél megtapasztalni életedben.