Légy “csokoholista” és mégis fogyj!
Ha imádod a csokoládét, ez azért van, mert szereted benne a dobogó meleg szívet megtestesítő -kakaót.
"Egyes kényszeres rohamoktól szenvedő embereket egyáltalán nem vonz a csokoládé, annál inkább más cukros édességek. Számukra a cukorkák, kekszek, fánkok, jégkrémek, torták, sütik és édes üdítők olyan csáberővel rendelkeznek, hogy nehezen vagy egyáltalán nem képesek ellenállni elfogyasztásuknak, így számukra ezek egyike válik kényszeresen fogyasztott étellé.
Egyesek számára az egészséges ételek jelentik a kényszeres kategóriát. Meglepő lehet, de az egészséges ételek szintén tartalmaznak hangulat-befolyásoló vegyületeket. Semmilyen étel sem rossz vagy jó – a lényeges kérdés az, hogy kiváltja-e belőled a mértéktelen evés kényszerét.
A fűszeres ételek – mexikói, olasz, thai fogások – is az általános kényszeresen fogyasztott ételek közé tartoznak.
Az emberek azért fordulnak a kenyérhez, tésztához, rizshez vagy krumplihoz, mert ezen ételek magas szénhidrát-tartalma növeli az agy szerotonin-szintjét. Ez, pedig nyugodt, boldog érzeteket vált ki.
A sós magok, sós perecek, chips-ek azok kedvencei, akik a ropogós magas zsiradék tartalmú ételeket kívánják ellenállhatatlanul. Azok, akik mérgükben vagy stresszes állapotban esznek túl sokat, hajlamosak ropogós nassolni valókat választani, amin levezethetik agressziójukat. Christin például folyamatosan haragudott a férjére, mert nem segített a háztartásban.
Míg a ropogós ételekhez mérgedben fordulsz, a lágy tejtermékek, mint a tejföl, jégkrém, fagyasztott joghurt, öntetek, gyakran a vigasz igényét jelzik, amikor szomorú vagy.
Sandy, 32 éves, háromgyerekes háztartásbeli édesanya, állandóan egy bizonyos íróból készült salátaöntetet kívánt. Gyakorlatilag mindent ezzel az öntettel evet, sőt, csak úgy magában is ette, kanállal.
„A stressz a szervezet védekező reakciókban megnyilvánuló állapota az őt ért káros ingerekkel szemben.” (orvosi szótár)
Minden bizonnyal a korábbi korok emberei is számos problémával küzdöttek, és előttük sem volt ismeretlen az az állapot, amelynek megnevezésére mi a stressz kifejezést használjuk. Bár a jelenség korábban is ismert volt, a fogalom maga századunk ötvenes éveiben született. A stressz lehet pozitív tartalmú is, ilyen esetben nagyon hasznos, hiszen segítségével hegyeket mozgathat meg az ember. A negatív stresszállapot sem feltétlenül káros, hiszen ha enyhe fokú és átmeneti a stressz, az nem blokkoló, hanem éppen cselekvésre ösztönző hatással van az emberre.
A korunkat megmételyező, valódi stressz azonban számos káros következménnyel jár, kiváltó oka pedig sokféle tényező együtthatása lehet: zaj, légszennyezettség, kapcsolati konfliktusok stb. Amíg a szervezet ellen tud állni a külső támadásoknak és alkalmazkodni tud hozzájuk, addig nem nagy a baj. Amikor azonban kicsúszik az ember lába alól a talaj, mert az őt érő stresszhelyzetek mennyiségük vagy súlyosságuk miatt kezelhetetlenné válnak (állandó túlterheltség, érzelmi válság, folyamatos frusztrációk), a szervezet eljut tűrőképességének határára, és ekkor egészségi problémák egész sora jelentkezhet.
Boríts el fényeddel, boríts El csillagos nagy ég!
Alattad mintha magam is Csillagként szállnék.
/Endrődi Sándor /