Az óvárosrész gyönyörű. A régi csatornákat bemutató keskeny kanálisokban tiszta víz folyik, a gyermekek papirhajókat úsztatnak benne.

A város fekvése (hegyek és síkság találkozásánál fekszik) festői. A háborút követően épült épületek azonvan sívárak, egyhangúak.

Freiburgban készített fótókat megtalálod itt!

Freiburgnak 2008 januárjában közelítőleg 215 000 lakosa volt, melyből mintegy 30 000 diák a négy felsőoktatási intézmény valamelyikén.
Freiburg címere a György-keresztet (Georgskreuz) ábrázolja, amely egy keretekig érő, vörös kereszt fehér háttérrel. Ez Szent Györgynek (St. Georg), a város legrégebbi védőszentjének jelképe. Szórványosan a város pecsétje is megjelenik a címerpajzson: egy stilizált piros vár fehér alapon. Létezik még a fekete sasfejes címer arany háttérrel. Ez a címer 1327 után jött létre a freiburgi pénzérme alapján. Eleinte kiterjesztett szárnyú sas volt az érméken, majd az évek során csak a sas feje maradt meg. Történelmi épületeken és festményeken a város címere gyakran az osztrák címerrel együtt látható, ez is mutatja, hogy a város hosszú ideig Ausztriához tartozott.
Freiburgban a város történetének minden szakaszából maradtak fenn nevezetes épületek. A történelmi óváros egy része 1944 november 27-én egy bombatámadás során semmisült meg. Meglepő módon a székesegyház (Münster), továbbá a Münsterplatz délkeleti sarkán álló Kaufhaus, Wentzingerhaus és a két középkori városkapu szinte sértetlen maradt. A háború után újjáépítették az óvárost.
Freiburg a Fekete-erdő és a Felső-Rajnaárok határán fekszik. A vető a város területén halad át. A déli városrészek a Zarteni medencéhez vezető völgyben fekszenek, melyet északról a Rosskopf, délről a Brombergkopf hegy szegélyez, de egyes városrészek már magában a Fekete-erdőben (Kappel, Günterstal) vannak.

 A Fekete-erdőből ered a Duna.

forrás:Wikipedia