A családállításban meg tud valósulni az, amikor tisztán látunk, a rávetített gondolataink és ítéleteink nélkül.
A következő családállítás a jelentkezésektől függően kerül megtartásra.
Lehetőség van egyéni családállításra.
Az állítást Balajthy Gréta vezeti.
Érdeklődés és bejelentkezés: személyesen telefonon: 06-30-9323338, vagy e-mailen: info@mosoly100.hu
Családállítással kapcsolatos cikkeket találsz itt!
cikkajánló: A morfogenetikus mező
A változtatás jogát fenntartjuk !
Bert Hellinger (1925-2019) Németországban született. Filozófiát, teológiát és pedagógiát tanult. Tanulmányai után 16 éven át egy katolikus misszionárius rend, a Kongregation der Missionare von Mariannhill tagjaként Dél-Afrikában dolgozott a zuluknál. Itt figyelte meg, hogy a természeti népeknél milyen nagy jelentősége és gyógyító ereje van az ősök tiszteletének.
Visszatérése után pszichoanalitikus lett, majd a csoportdinamika, a primérterápia, a tranzakció-analízis és különböző hipnoterápiás eljárások hatása alatt kialakította a saját munkamódszerét, a mára már világszerte ismertté vált családfelállítást. A módszert számos területen alkalmazzák, például a pszichoterápiában, a pszichoszomatikus orvoslásban, az életvezetési és nevelési tanácsadásban, a tágabb értelemben vett lelki gondozásban.
Bert Hellinger a Rupert Sheldrake által megfogalmazott morfogenetikus mező erőterében uralkodó törvényeket figyelte meg, és azokat A szeretet rendjei című művében fogalmazta meg. Terápiájának lényege a mezőben lévő rendek helyreállítása. A mezőt ma szívesen nevezi szellemi mezőnek.
Bert Hellinger gondolkodásmódja áthidal minden ideológiát, fölöttük áll, a létezés középpontjára figyel, ahol már vagy még nincsenek szavaink.
Forrás és további információk: Hellinger Intézet
Kapcsolódó cikkete találsz itt:
"Életem nagy részében rabszolgája voltam valaminek, hol ennek, hol annak. Hát akkor mi a szabadság?
Gyermekkorom óta azért harcoltam, hogy kivívjam magamnak és megőrizzem. A szabadság volt legféltettebb kincsem.
Harcoltam a szüleim ellen, akik mérnököt akartak belőlem faragni, én viszont író akartam lenni.
Harcoltam az osztálytársaim ellen, akik folyton perverz tréfáik célpontjává akartak tenni, és rengeteg vérnek kellett kifolynia, hol az ő orrukból, hol az enyémből, és rengetegszer kellett takargatnom anyám elől a sérüléseimet - mert a saját problémáimat nekem kell megoldanom, és nem neki -, míg eljutottam odáig, hogy sírás nélkül tűrjem a verést.
Harcoltam, hogy legyen egy állásom és el tudjam tartani magam, elmentem egy vaskereskedésbe áruszállítónak, hogy ne kelljen tovább hallgatnom a szokásos szülői zsarolást: „adunk neked pénzt, ha ezt meg azt csinálod”.
Harcoltam - igaz, eredménytelenül - a lányért, akibe kamaszkoromban szerelmes voltam, és aki szintén szerelmes volt belém. Elhagyott, mert a szülei meggyőzték, hogy nekem nincs jövőm.
Harcoltam az újságírás rideg légköre ellen, ez volt ugyanis a következő foglalkozásom. A főnököm három órán keresztül várakoztatott, és csak akkor vett észre, amikor szép lassan darabokra téptem a könyvet, amit olvasott. Meglepetten nézett rám, és akkor meglátta, hogy olyan ember áll előtte, aki kitartóan harcol és bátran szembenéz az ellenféllel: vagyis igazi riporteralkat.
Harcoltam a szocialista eszményért, börtönbe kerültem, kiszabadultam és tovább harcoltam, és közben úgy éreztem, hogy én vagyok a munkásosztály hőse - azután meghallottam a Beatles zenéjét, és rájöttem, hogy a rock and roll sokkal szórakoztatóbb, mint Marx.
Következő családállítás időpontját itt találod!
A családfelállítás egy sajátos "energiamezőben" történik. Ez a mező pontosan, egyértelműen nem mérhető és nem meghatározható, ám határozottan megtapasztalható. Mondhatjuk úgy, hogy azt a közös családi lélek, tágabb értelemben sorsközösségek lelke: az élet létrejötte és fennmaradása szempontjából kialakult közösségek kohéziós ereje formálja. Ez a mező olyan, mintha hordozná és továbbítaná az információkat, olyan, mintha emlékezne. Hellinger egy időben okos mezőnek nevezte. Rupert Sheldrake angol biológus morfogenetikus mezőnek nevezte el ezt a jelenséget. Ezt okozati mezőnek is nevezi, mivel a forma- és viselkedésminták előképeiként szolgálnak. A kifejezés a morph: forma és a genezis: létrejövés szavakból ered. Sheldrake és Hellinger egyetértettek abban, hogy hasonló jelenségről beszélnek. Ma Hellinger szellemi mezőnek nevezi, olyan térnek, amelyben megnyilvánul a lélek mozgása.
"Létezik egy mélység, amelyben minden összefolyik. Ez a mélység kívül esik az idő határain. Az élet olyan, mint egy piramis. Fenn, az egészen kicsi kis csúcson zajlik minden, amit haladásnak, történelemnek nevezünk. Lenn, a mélységben a jövő és a múlt összemosódik. Ott csak tér van, idő nincs. Néha előáll olyan helyzet, melynek során kapcsolatba kerülünk ezzel a mélységgel. Ilyenkor valamilyen rejtett rendszert ismerünk fel benne és lelkünk valami nagyobb méretű irányába képes elmozdulni."
Születés 3d-ben 45másodpercben
…attól a szent pillanattól kezdve, hogy megszülettél, bonyolult, másoktól függő teremtmény vagy, és szükségleteid folyton változnak. Freud helyesen nevezett bennünket „kielégíthetetlen lényeknek". És nincs az a szülő, legyen bármilyen odaadó, aki képes lenne maradéktalanul eleget tenni ezeknek a változó igényeknek.
Mindeddig nem született olyan csodagyerek, aki képes lett volna feltárni előttünk a megszületés előtti élet sötét rejtelmeit, de valamit azért mégiscsak tudunk a magzat testi életéről. Tudjuk, hogy biológiai szükségleteit azonnal és automatikusan kielégíti a közte és az édesanyja között lezajló folyadékcsere. Tudjuk, hogy a magzatnak nincs arra szüksége, hogy táplálkozzon, lélegezzen vagy megvédje magát bármilyen veszélytől, és hogy az édesanyja szívének ritmikus dobogása folyamatosan nyugtatja őt. Ezekből az egyszerű biológiai tényekből és az újszülöttek megfigyeléséből arra következtethetünk, hogy a magzat zavartalanul lebeg, és minden megerőltetéstől mentes életet él. Fogalma sincs semmiféle korlátról, nem érzékeli önmagát, és nem tudja, hogy egy burokba van zárva az anyja hasában. Széles körben elterjedt az a hiedelem, hogy a baba az anyja méhében a teljesség érzését éli át, egyfajta vágyaktól mentes paradicsomi állapotot.
A zsidó teológus, Martin Buber ezt így fogalmazta meg: „magzati létünkben még egyek voltunk az univerzummal.”
Harville Hendrix
A szerzőtől továbbí irásokat találsz itt!
A gyermek időnként úgy érzi, hogy megfeledkezünk róla. Vannak napok, amikor a munka után túlságosan fáradtak vagyunk ahhoz, hogy meghallgassuk, és túl szórakozottak ahhoz, hogy megértsük, mit szeretne. Tragikus módon azzal is sérüléseket okozunk neki, hogy öntudatlanul továbbadjuk neki a saját gyermekkori sérüléseinket, nemzedékek érzelmi örökségét. Vagy túlkompenzáljuk azt, amit mi nem kaptunk meg a szüleinktől, vagy pedig vakon újrateremtjük ugyanazokat a fájdalmas helyzeteket.
Harville Hendrix
A szerzőtől továbbí irásokat találsz itt!
Gyakran megfigyelhetjük, hogy az árnyék miként vetül ki a családokra. Valamelyik gyerekből lázadó lesz –vagy fekete bárány-,s viselkedésében felszínre hozza azokat a tulajdonságokat, amelyeket a család többi tagja megtagad. Ő testesíti meg a család árnyékszemélyiségét. Ez a gyerek elkezdi gyűlölni és hibáztatni önmagát, a család többi tagja is vagy kritizálja őt, vagy mindenáron segíteni akar. Így nem kell szembesülnünk saját megoldatlan problémáinkkal. Ha a „fekete bárányban” kezdetét veszi a gyógyulási folyamat, és már nem játssza tovább a ráosztott szerepet, akkor a család többi tagja szembesül azzal, hogy magába fogadja és szerves részévé tegye saját árnyékszemélyiségét.
*
"...emlékeztetni szeretnék az indiai felfogásra
– melyet Weöres Sándor is idéz –, hogy a gyerekek kiválasztják, hogy milyen
szülőkhöz szülessenek.
Ez nekünk furcsán hangzik, de van, aki nagyon is egyetért vele. Szóval valahol, „ott fent”, ahogy az archaikus népek gondolták, vagy a Kék Madár írója, Maeterlinck, vagy az indiaiak határozottan állították: valahol „ott fent” várakoznak, és nézik föntről, hogy melyik szülőpár tudja megadni azt a fizikai testet, azokat a géneket, azt a környezetet, amelyekben ők magukra szabott sorsukat – ha tetszik, karmájukat – a legjobban fogják tudni betölteni... Ilyen értelemben a régi felfogás szerint (vagy a mai felfogás egy része szerint) nem véletlen, hogy hova születik egy gyerek.
Ez a felfogás úgy tartja, hogy egy gyerek legalább két részből áll:
Mit jelent a "nehéz sors"?
"Ha valaki nem tudott megszületni, vagy gyerekként halt meg, a felnőtt kor előtt.
Nehéz sors, ha valaki korán – gyerekként – elveszti az egyik, vagy mindkét szülőjét.
Ha valaki betegség, vagy sorscsapás következtében elveszíti a társát.
Ha nem tud gyereket szülni, vagy nemzeni.
Vagy ha baleset, katasztrófa, üldöztetés következtében mások meghaltak, de ő túlélte.
Ide tartozik az is, ha valakit kitagadtak a családból. "
Bert Hellinger