"Egy gondolat bánt engemet...
Egy gondolat bánt engemet...
Egy gondolat bánt engemet...A SAJÁTOM...!"
Etka anyó

Beküldte:NYÉ

A kép készítésének körülményeiről többet is megtudhatsz itt!

- Azt mondják, hogy a nagy ember különlegesség és ritka példány. Szenzáció. Ő a zseni. A kivétel. Vagyis a nyomorék, a bolond. Végül, az őrült.

- Ebben az értelmezésben én annak a bosszúját vélem látni, aki a nagy embert lealjasítja és kivételnek minősíti, hogy magáról a nagy embernek reája nézve is kötelező érvényét elháríthassa.

- A nagy ember titka nem az, hogy őrült, ellenkezőleg, az, hogy egészséges. Nem az, hogy ő a kivétel, hanem az, hogy ő az egyetemes és a normális. A kivétel a többi. Az őrült az, aki nem olyan, mint ő. A nagy élet a normális emberi élet, és a sokaság élete a bolondokháza és a cirkusz. A nagy ember titka az, hogy ő az egyetlen ember, akinek nincs titka. Ő az egyetemes és az általános és a természetes és az egyszerű és az igazi ember.

- A többi mind csupa titok, rejtély, zavar, kivétel, rejtvény, szenzáció, különösség, különlegesség, eltorzulás, bolondság, cirkusz, őrület. Csak a nagy embertől tudom meg, ki a valódi ember.

A konformizmus útján elért egyesülés nem intenzív és nem erőszakos; lagymatag, rutinszerű, és éppen ezért gyakran nem is tudja csillapítani az elkülönültség szorongását. Az alkoholizmus, a kábítószerszedés, a túlhajtott nemiség és az öngyilkosság elterjedtsége a jelenkori nyugati társadalomban a nyájkonformizmus viszonylagos kudarcának a tünete. Ráadásul ez a megoldás elsősorban az elmét és nem a testet érinti, és már csak ezért sem veheti fel a versenyt az orgiasztikus megoldásokkal.

A nyájkonformizmusnak csak egy előnye van: állandó és nem görcsös.

Az ember három- vagy négyéves korában megismerkedik az alkalmazkodási mintával, és attól kezdve sosem veszíti el kapcsolatát a nyájjal. Még a temetése is, amelyre úgy készül, mint utolsó nagy társadalmi ügyére, szigorú alkalmazkodás a mintához.

Erich Fromm

A szerző további írásait megtalálod itt!

Az egyenlőség vallási értelemben azt jelentette, hogy mindnyájanIsten gyermekei vagyunk, mindnyájan osztozunk ugyanabban az emberi-isteni szubsztanciában, mindnyájan egyek vagyunk.
Jelentette azt is, hogy tiszteletben kell tartani az individuumok közti valódi különbségeket, hogy jóllehet igaz, hogy mindnyájan egyek vagyunk, de az is igaz, hogy mindegyikünk egyedüli entitás, önmagában egy világmindenség.

Az individuum egyetlenségének ez a meggyőződése fejeződik ki a talmudi mondásban: "Ha valaki egyetlen életet megment, az annyi, mintha az egész világot megmentette volna; ha valaki egyetlen életet elpusztít, az annyi,
mintha az egész világot pusztította volna el."

A nyugati felvilágosodás filozófiájában az egyenlőség fogalma az egyéniség
kibontakozásának a feltételét is jelentette. Azt jelentette (a legvilágosabban Kant megfogalmazásában), hogy egyetlen ember sem lehet eszköze más ember céljainak. Hogy minden ember cél, és csak cél, és sohasem eszköze egymásnak.  A felvilágosodás eszméi nyomán a szocialista gondolkodók különböző iskolái úgy definiálták az egyenlőséget, mint a kizsákmányolásnak, ember ember általi kihasználásának megszüntetését, tekintet nélkül arra, hogy ez a használat kegyetlen-e vagy "humánus".
A jelenkori kapitalista társadalomban az egyenlőség jelentése átalakult.

-„Ha valaki bosszant, idegesít vagy zavar, annak okát elsősorban magamban keresem” Balogh Béla

-„ Ha valaki(k) épp most bosszant(anak), mondj el érte(ük) egy imát. Küldd el nekik az összes legjobb energiádat. Semmi sem változtathatja meg a környezetet úgy, mint amikor egy ember úgy dönt, hogy szereti a másikat, bármi történjék is.” Neale

Vegyük figyelembe, hogy mindezt nem mindig tudjuk működtetni . Ha azon vesszük észre magunkat, hogy nem működik, az egyszerűen azt jelenti, hogy még kicsit gyakorolnunk kell, mielőtt működtetni tudnánk.

A hogyanra néhány tippet találhatsz itt:

Egy írásbeli állásinterjún egy férfi 0 pontot szerzett,
mégis felvették.

1. Melyik csatában halt meg Napóleon?
- Az utolsó csatájában.
2. Hol írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot?
- A lap alján.
3. Mi a válás legfőbb oka?
- A házasság.
4. Mi a sikertelenség legfőbb oka?
- A próbálkozás.
5. Mit nem evett még reggelire?
- Ebédet és vacsorát.
6. Mi néz ki úgy, mint egy fél alma?
- Az alma másik fele.
7. Ha beledobunk egy piros követ a kék tengerbe
milyen lesz?
- Vizes.
8. Hogy bírhatja ki egy ember alvás nélkül 8 napig?
- Egyszerűen, éjjel alszik.
9. Ha a bal kezében 3 alma és 4 narancs, a jobb kezében 4 alma és 3 narancs van, mire következtethetünk?
- Hatalmas tenyereim vannak.
10. Ha 8 kőműves 10 óra alatt építette fel a falat,
akkor mennyi ideig tart 4nek?
- Semeddig, hisz a fal már elkészült.
11. Hogyan dobjunk egy tojást a betonra, hogy ne törjön össze?
- Bárhogy, elvégre a tojás nem árt a betonnak.

Beküldte:CSJ

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mint meggyőzni arról, hogy hülyítik őket"

Mark Twain

"A legnagyobb jóság gyakran abban nyilvánul meg, ha hagyjuk  a dolgokat megtörténni !
Egyikünk sem tökéletes, de lehetünk tökéletes barátok és tökéletes partnerek azáltal, hogy  megengedjük azoknak, akiket szeretünk, hogy ne legyenek tökéletesek!"

(Neale)

Az elkülönültség élménye szorongást kelt; voltaképpen minden szorongásnak ez a forrása. Elkülönültnek lenni annyi, mint elvágva lenni minden lehetőségtől, hogy emberi képességeimet kifejthessem.
Aki tehát elkülönült, az tehetetlen; nem képes a világot - dolgokat és embereket - megragadni és alakítani; a világ rám törhet, és én nem tudok ellenhatást kifejteni. Ezért mélységes szorongás forrása az elkülönültség. Azonkívül szégyenkezést és bűntudatot kelt.

...Az embernek tehát az a legmélyebb szükséglete, hogy legyőzze elkülönültségét, hogy kiszabaduljon magánya börtönéből. E cél elérésének az abszolút kudarca egyenlő az elmebajjal, mert a teljes elszigeteltség pánikját nem lehet másképp legyőzni, csak ha az egyén radikálisan szakít a külvilággal: ekkor megszűnik az elkülönültség érzése, hiszen megszűnt a külvilág, amitől az ember elkülönült.

Az ember minden korban és minden kultúrában egy és ugyanazon kérdéssel kerül szembe: arra kell megoldást találnia, hogyan győzze le az elkülönültséget, hogyan valósítsa meg az egyesülést, hogyan haladja meg az egyéni életet és olvadjon egybe a világegyetemmel.

Kapcsolodó cikk:

Erich Fromm

A szerző további írásait megtalálod itt!