Taormináról készült fotókat megtalálod itt!

Letojanniról,Taormina lábánál fekvő kedvelt üdülőfaluról készült képeket találsz itt!

Taormima már az 1700-as évektől az "elit turizmus" célpontja, ekkoriban épült meg ugyanis a Messina-Catania útvonal, ami kikapcsolta a várost az árukereskedelemből.

Gyönyörű tengerpartjai vannak: a Jón-tenger tenger vize igen meleg, és magas a sótartalma.

A 19. század végén Taormina arról lett ismert, hogy itt dolgozott a fényképész Wilhelm von Gloeden, aki többnyire meztelen férfiakról készített felvételeket. A 20. század elején a városka külföldi művészek, írók és entellektüelek fellegvára lett. D. H. Lawrence itt tartózkodott Fontana Vecchiában 1920-tól 1922-ig, és számos versét, regényét, novelláját, esszéjét itt írta meg, valamint egy útikönyvet is „Tenger és Szardínia” címmel. A Taorminai Filmfesztivált ötven éven keresztül rendezték meg, és híres filmsztárok is meglátogatták az ókori „görög” színházban tartott vetítéseket. Elismert festőnk, Csontváry Kosztka Tivadar is több képet festett a városban (például Holdtölte Taorminában, 1901). Itt festette meg híres képét, A taorminai görög színház romjait.

Maga a művész ezt írta 1912-ben: „Meg kell jegyeznem, hogy a húsz négyzetméteres festmény, mikor a műterem ajtaját megnyitottam, a közönségre oly hatással volt, hogy tombolt meglepetésében: az utca tele volt il maestro ungherese trovato nostro theatro greco. Már itt nagyobb összeggel a festményt ott akarták tartani. Ezzel az eredménnyel búcsúztam el a hosszú vajúdás után Taorminától”.

Taormina szélsőségesen hegyvidéki területre épült föl. Az Etnától 45 perces autóúttal lehet eljutni a városba.

• A görög színház, a teatro greco eredetileg valóban görög építésű: hellén telepesek emelték a Kr. e. 3. században, II. Hierónuralkodása idején. A ma látható romok azonban már a római korban, a 2. századbanújjá- és átépített színházmaradványai: ez már alkalmas volt gladiátorjátékokmegrendezésére is. 109 méteres átmérőjével ez Szicília második legnagyobb színháza (a szürakuszaiután). 5400 néző befogadására volt alkalmas. Ma is gyakran használják koncertek, valamint opera- és színielőadások megtartására.
• A San Nicolò bazilika. Normann-kori katedrális egy kis téren áll. Homlokzatán hornyolt oszlopok között domborműves, kőkeretes ajtó látható. A homlokzat ékessége a bejárat fölött látható rózsaablak(a 16. századból). A templom bal oldalán 15. századikapu található, kőkerettel; indás virágmotívummal díszítve.

• Történelme:Taormina alapítói a II. Dionüsziosz alatt véghezvitt naxoszi öldöklés túlélői. A város alapítója Andromakhosz, a történetíró Timeosz apja volt. Ő gyűjtötte össze Kr. e. 358-ban a naxoszi túlélőket, és a Tauro lejtőjén megalapította Tauromeniont

  A város számos háború áldozata lett, sosem volt önálló. Az első pun háború idején a város Rómával állt szövetségben. A második pun háború idején került római fennhatóság alá, Kr. e. 212-ben, II. Hierón halála után. A város megkapta a „civitas foederata” címet.

  A római korban számos esemény helyszíne volt a város. Rabszolgalázadás tört ki Kr. e. 132-ben, Verres kifosztotta Kr. e. 34-ben.

  Később, a bizánci uralom idején állásként szolgált az arab terjeszkedéssel szemben. 902-ben az arabok könyörtelenül elbántak a városlakókkal, a legtöbbüket felkoncolták. A történet szerint az arabok vezetője, Kegyetlen Ibrahim, akit föltehetően okkal illettek ilyen névvel, a maradék túlélő szeme láttára tépte ki, majd falta fel Szent Prokop püspök szívét. A város ezután többször gazdát cserélt. Keresztény uralom alatt 913-ban újjáépítették, majd 962-ben újra arab kézbe került. Ekkor a várost a győztes hadvezérről, Al-Muizzról Almoeziának nevezik el. 1079-ben a normann Hauteville dinasztia sarja, I. Roger visszahódítja a várost. A normannok uralma alatt a város fontos kereskedelmi és gazdasági központ lett, és számos új épülettel gyarapodott. Az 1282-es szicíliai vecsernye alatt a város hű maradt a spanyol Aragóniai-házhoz. 1410-ben a Palazzo Corvaián a királyválasztásra összegyűlt szicíliai parlament megválasztotta királynak Frigyest, Luna grófját. Az 1675-ben lezajlott messinai lázadás idején Taormina, csakúgy, mint a vecsernye idején, a spanyolok pártját fogta. Az akkori francia király, XIV. Lajos csapatai végül elfoglalták. Az olasz egység megteremtésekor a város Garibaldi mellé állt, aki 1860-ban helyőrséget állított föl benne.

Forrás:Wikipedia

Azon fotókat, melyeknél nem szerepel más forrás a www.mosoly100.hu készítette